Ez is az is!

Minden ami szórakoztat!

PHOTOSHOP
Mi a Photoshop?
Az Adobe cég kép szer kesz tõ (fo tó edi tá ló) prog ram ja. A sze mé lyi szá mí tó gép ala pú di gi tá lis kép fel dol go zás
te rü le tén, mind a MAC OS, mind az ún. IBM PC, vagy INTEL ala pú plat for mo kon gya kor la ti lag ipa ri szab -
vány bak te kint he tõ.
Ahol di gi tá lis kép fel dol go zás sal fog lal koz nak, ott min de nütt hasz nál ják ezt a prog ra mot. Vagy úgy is mond -
hat nánk, hogy eze ken a he lye ken ezt a prog ra mot hasz nál ják.
A Photoshop egy ún. pi xel gra fi kus kép fel dol go zó (fo tó edi tá ló) prog ram.
A kép szer kesz tés
A KÉPSZERKESZTÕ PROG RAMOK ALKALMASAK:
fény ké pek és más szkennelt mun kák szer kesz té sé re
ké pek re tu sá lá sá ra
kü lön le ges ha tá sok al kal ma zá sá ra
ké pek rész le te i nek cse ré jé re, mó do sí tá sá ra
kép hez, áb rá hoz szö veg emb lé ma (logó) hoz zá adá sá ra
ké pek szín jel lem zõ i nek (szín rend szer, fé nyes ség, kont raszt, te lí tett ség, szí nes bõl fe ke te-fe hé ret, fe ke te-fe hér -
bõl szí ne set) mó do sí tá sá ra
GRAFIKAI ALKALMAZÁSOK JELFELDOLGOZÁSI SZEMPONTBÓL:
Pi xel gra fi kus (bit ké pes) prog ra mok (Photoshop, Corel PHOTOPAINT)
Vek tor gra fi kus prog ra mok (Adobe Illustrator, CorelDRAW)
PIXELGRAFIKUS (BITKÉPES) PROG RAMOK:
A Photoshop alap ve tõ en pi xel gra fi kus (bit ké pes) prog ram, de vek to ros és pi xe les kép ele me ket egy aránt fel dol -
goz ha tunk vele.
A pi xel gra fi kus (bit ké pes) ké pe ket, egy más mel lé és alá ren de zett, szí nes kép pon tok al kot ják.
A bit ké pe tá ro lá sá hoz szük sé ges tár hely nagy sá gát a fel hasz nált szí nek, il let ve az al kal ma zott szín mód mel lett
a kép pon tok szá ma ha tá roz za meg.
A bit kép kép pont ja i nak szá ma a kép fi zi kai mé re té tõl és a fel bon tá sá tól függ.
1
Fel bon tás: dpi (dot per inch) az egy négy zet hü velyk nagy sá gú te rü le ten el he lyez ke dõ kép pon tok szá ma.
Meg fe le lõ fel bon tás mel lett a bit ké pek jó mi nõ ség ben rep ro du kál ha tók kép er nyõn és nyom ta tás ban egy aránt.
A kép pon tot pi xel nek ne vez zük.
Ma gát az el ké szült ké pet bit kép nek hív juk.
A Photoshop a bit kép (an go lul bitmap) ki fe je zést ki zá ró lag a fe ke te-fe hér ké pek re hasz nál ja, azért, mert az
ilye nek ben egy pi xelt va ló ban egy bit áb rá zol 0-val és 1-gyel, at tól füg gõ en, hogy az fe ke te vagy fe hér.
A PIXELGRAFIKUS PROG RAMOK ELÕNYEI:
egy sze rû kép ké szí tés
a kép szer kesz tõ esz kö zök al kal ma zá sa ha son ló a va ló di ecset hez és ce ru zá hoz (raj zo lunk és ra dí ro zunk, mint
az is ko lá ban)
a kép szer kesz tõ esz kö zök a fel hasz ná ló igé nyei sze rint test re szab ha tók (Vég te len kész le tû szí nes kré ta, szí nes
ce ru za, fes ték, és egyet len moz du lat tal bár mit tö röl he tünk a kép rõl)
A PIXELGRAFIKUS PROG RAMOK HÁTRÁNYAI:
kor lá to zot tak a fel bon tás sal kap cso la tos le he tõ sé ge ink (a fájl mé re té vel ará nyo san erõ tel je sen nõ a tár -
hely-igény)
nem mé re tez he tõ (na gyít ha tó) tet szés sze rint, mert a fi zi kai mé ret nö ve ke dé sé vel csök ken a fel bon tás, va gyis
az adott te rü let re esõ kép pon tok (pi xe lek) szá ma, azaz „szét esik”, (pi xe le se dik) a kép. Ez azt ered mé nye zi,
hogy az egyes pi xe lek lát ha tó vá vál nak, va gyis a ke rek for mák szög le tes sé vál nak, a szín át me ne tek pe dig za va -
ros sá vál nak.
A prob lé ma a fel bon tás nö ve lé sé vel or vo sol ha tó, ám ek kor a ké pet tar tal ma zó fájl mé re te drá ma i an meg nö vek -
szik.
A VEKTORGRAFIKUS PROG RAMOK
Ilye nek pél dá ul az Adobe Illustrator, a CorelDRAW. Ezek kel a raj zo ló prog ra mok kal ké szí tett ké pek ma te ma ti -
ka i lag meg ha tá ro zott vo na lak ból és alak za tok ból, úgy ne ve zett ob jek tu mok ból épül nek fel, és ezért ob jek -
tum-ori en tált al kal ma zá sok nak is szok ták ne vez ni õket.
A vek to ros ké pek sza ka szok ból, ívek bõl és ezek csat la ko zá si pont ja i ból; úgy ne ve zett vek tor gör bék bõl épí tik
fel a for má kat. A rajz el ké szül te után a gör bé ket könnyen ala kít hat juk, pél dá ul mó do sít hat juk a vo na lak alak ját,
ívét, a for má kat mi nõ ség rom lás nél kül át mé re tez het jük (tet szés sze rint na gyít hat juk, ki csi nyít het jük), for gat -
hat juk, tor zít hat juk stb.
Vek to ros ké pek ese té ben a rajz tá ro lá sá hoz szük sé ges he lyet alap ve tõ en az al kal ma zott cso mó pont ok szá ma
ha tá roz za meg. A fájl mé re tét nem be fo lyá sol ja, ha egy ké pet né hány mil li mé ter re ki csi nyí tünk vagy sok szo ro -
sá ra na gyí tunk.
2
A vek tor gra fi kus ké pe ken ha tá ro zott kör vo na la kat, tisz tán el kü lö nü lõ for má kat al kal maz ha tunk. A vek tor gra -
fi kus ké pe ket el sõ sor ban vo na las gra fi kák, ob jek tu mok ra épü lõ ké pek, szö ve ges ki ad vány ok ké szí té sé nél al -
kal maz zák el sõ sor ban. Az ilyen prog ra mok nál a raj zo lás sok kal in kább szer kesz tés hez ha son lít.
A VEKTORGRAFIKUS PROG RAMOK ELÕNYEI:
min den ob jek tum önál ló an szer keszt he tõ
az ob jek tu mok au to ma ti ku san a ki me ne ti esz köz (nyom ta tó, film le vi lá gí tó, CTP stb.) ál tal nyúj tott fel bon tás -
hoz al kal maz ko dik. (Pl.: lé zer nyom ta tó: 1200 dpi, film le vi lá gí tó, CTP: 2400 dpi, mo ni tor: 72 vagy 96 dpi). Te -
hát a nyom ta tott vek tor gra fi kus kép éle sen és egyewnletesen fog meg je len ni a ki me ne ti esz kö zön, füg get le nül
at tól, hogy mi lyen mé ret ben nyom tat juk ki.
vi szony lag ke vés le mez te rü le tet fog lal nak el. Az ál lo má nyok mé re te a tar tal ma zott ob jek tu mok (cso mó pont -
ok) mennyi sé gé tõl és össze tett sé gé tõl függ, te hát a kép mé re te szin te tel je sen füg get len a hoz zá tar to zó fájl mé -
re té tõl.
MIKOR HASZNÁLJUNK PIXELGRAFIKUS PROG RAMOT (PÉLDÁUL PHOTOSHOP-OT)?
szkennelt fény ké pek, fotokollázsok
di gi tá lis ka me rá val ké szült ké pek
fotorealisztikus ké pek csúcs fé nyek kel, kö zép ár nya la tok kal
emb lé mák (logók), és olyan áb rák, ame lyek tom pí tott kör vo na la kat, tük rö zõ dé se ket, el mo só dott ár nyé ko kat
tar tal maz nak
olyan kü lön le ges ha tá so kat hasz ná ló ké pek, ame lye ket nem le het vek tor gra fi kus prog ram mal elõ ál lí ta ni
http://velvet.hu/blogok/tejbenvajban/2008/04/05/sze ret ne_latni_ked venc_szinesznojenek_iga zi_arcat/
MIKOR HASZNÁLJUNK VEKTORGRAFIKUS PROG RAMOT?
posz te rek és va ló ság hû gra fi kák
épí té sze ti ter vek, ter mék ter vek, pre cíz vo na las raj zok
üz le ti áb rák, gra fi ko nok, in for má ci ós ké pek
szo ká sos emb lé mák (logók) és fel irat ok, ame lyek ké szí té sé nél éles és ha tá ro zott kör vo na lak hasz ná la tá ra van
szük ség
bro sú rák, szó ró lap ok és ke vert stí lu so kat tar tal ma zó egy ol da las mû vek stan dard mé re tû szö ve gek
Ko mo lyabb gra fi kai, kép-, és ki ad vány szer kesz tõi szin ten aján lott, hogy ren del kez zünk leg alább egy vek tor gra fi -
kus és leg alább egy pi xel gra fi kus prog ram mal, me lyek jól ki egé szí tik egy mást. A gyár tók ál ta lá ban ren del kez nek
ilyen programpárosításokkal.
3
• Adobe:
– kép szer kesz tés: Photosop (pi xel gra fi kus)
– gra fi ka: Illustrator (vek tor gra fi kus)
– ki ad vány szer kesz tõ: InDesign (DTP)
• Corel:
– kép szer kesz tés: PhotoPAINT (pi xel gra fi kus)
– gra fi ka: CorelDRAW (vek tor gra fi kus)
– ki ad vány szer kesz tõ: Corel VENTURA Publisher (DTP)
Színek, Színképzés
SZÍNÁRNYALATKÉP ZÉS:
• Ad di tív (össze adó) szín ke ve rés
– RGB (Red = vö rös, Green = zöld, Blue = kék)
– A há rom alap szí nû fény egy más ra ve tí té sé vel fe hé ret ka punk. A ter mé szet ben elõ for du ló szí nek tel jes
szín ké pe (spekt ru ma) elõ ál lít ha tó.
– Az elekt ro ni kus esz kö zök (szí nes te le ví zió, szken ner, mo ni tor, vi de o ka me ra, di gi tá lis fény ké pe zõ gép)
szín rend sze re.
– A fény szí ne ket azo nos arány ban vegytve a rend szer má sod la gos szí ne it kap juk:
– Vö rös (Red) + Zöld (Green) = sár ga (Yellow)
– Vö rös (Red) + Blue (Kék) = bí bor (Magenta)
– Zöld (Green) + Kék (Blue) = cián vagy zöl des kék (Cyan)
– Kon ver tá lás a nyom dai szín rend szer re: Az RGB szín rend szer ben nincs fe ke te!!! Az összes szín ki vo na -
ton (plate-n) raj ta lesz!!!
• Szubsztraktív (ki vo nó) szín ke ve rés – CMYK
– Az ár nya la to kat fes ték anyag ok ke ve ré sé vel hoz hat juk lét re. A va lós tár gyak a rá juk esõ fény egy ré szét
el nye lik – ki von ják –, egy ré szét pe dig vissza ve rik. A tárgy ról vissza vert és a sze münk be jutó szí nek
ad ják a tárgy, a fes ték ér zé kel he tõ szí nét.
– A szubsztraktív alap szí nek:
– Cián vagy zöl des kék (Cyan)
– Bí bor (Magenta)
– Sár ga (Yellow)
– El mé le ti leg ezek a fes ték szí nek a vö rös, zöld és kék színt tar tal ma zó fény su gár ból el nyel nek
egyet-egyet, a má sik ket tõt azon ban tel je sen vissza ve rik.
– Cián vagy zöl des kék (Cyan) tel je sen el nye li a vö rö set, de tel je sen vissza ve ri a zöl det és a ké ket.
– Bí bor (Magenta) tel je sen el nye li a zöl det, de tel je sen vissza ve ri a vö rö set és a ké ket.
– Sár ga (Yellow) tel je sen el nye li a ké ket, de tel je sen vissza ve ri a vö rö set és a zöl det.
– A szubsztraktív alap szí nek egyen lõ arány ban ve gyít ve:
– Cián vagy zöl des kék (Cyan) + Bí bor (Magenta) = kék (Blue)
– Cián vagy zöl des kék (Cyan) + Sár ga (Yellow) = zöld (Green)
– Bí bor (Magenta) + Sár ga (Yellow) = vö rös (Red)
– Cián vagy zöl des kék (Cyan) + Bí bor (Magenta) Sár ga (Yellow) = fe ke te
Az RGB és CMY szín rend sze rek el mé let ben egy más tö ké le tes komp le men te re. A va ló ság ban azon ban a szín kép -
zé si mó dok kü lön bö zõ sé ge mi att a fény szí ne ket és a fes ték szí ne ket nem tud juk ma ra dék ta la nul egy más ba
alakítani, egymásnak megfeleltetni.
Az RGB szín rend szer ben nagy ság ren dek kel na gyobb szín tar to mány áb rá zol ha tó, mint a CMYK, azaz a nyom dai
szín rend szer ben.
4
A szubsztraktív szín ke ve rés há rom alap szín ének ré te ge zé sé vel, egy más ra nyo má sá val a nyom da fes té kek tö ké let -
len sé ge mi att csak va la mi lyen sö tét bar nás színt ka punk. Ezért ad ják hoz zá negyedik, fedõszínként a feketét.
Ez a kulcs szín. Key color. Ezt je len ti a CMYK rö vi dí tés ben az a bi zo nyos „K” betû.
SZÍNMO DELLEK
A Photoshopban több fé le kép pen is meg ha tá roz hat juk az al kal maz ni kí vánt szí ne ket. Le he tõ sé günk van arra, hogy
az ár nya la to kat elõ re össze ál lí tott szín tá rak ból vá lasszuk ki, de a kí vánt ár nya la to kat ma gunk is ki ke ver het jük, il -
let ve de fi ni ál hat juk szín mo del lek se gít sé gé vel. A szín mo del lek kü lön bö zõ mód sze rek sze rint rend sze re zik a szí -
ne ket, me lyek alap ján az egyes ár nya la tok szá mok kal le ír va egy ér tel mû en meg ha tá roz ha tók. A kü lön fé le szín mo -
del lek kel más-más pa ra mé te rek alapján definiálhatjuk a színeket, a modellek révén árnyalatok millióiból
válogathatunk.
• RGB:
– Az RGB szín mo dell ad di tív szín kép zé sen ala pul, há rom alap színt, a vö rö set (Red), a zöl det (Green) és
a ké ket (Blue) tar tal maz za. Mind egyik alap szín 256 fo ko zat ban ál lít ha tó. A nul la az adott szín ki kap -
cso lá sát je len ti, az ér té ket nö vel ve emel het jük az ár nya lat szín tar tal mát. Va la mennyi szín össze te võt
ma xi mum ra ál lít va fe hér, mind há rom ér té ket nul lá ra ál lít va fe ke te színt ka punk. Ha mind há rom szín -
össze te võt azo nos ér ték re ál lít juk, a szür ke ár nya la tát kap juk.
• CMYK:
– A CMYK szín mo dell szubsztraktív sznképzésen ala pul, az ár nya la to kat négy szín össze te võ, a cián
vagy zöl des kék (Cyan), a bí bor (Magenta), a sár ga (Yellow) és a fe ke te mennyi sé ge ha tá roz za meg. Az
ár nya lat szín tar tal mát szá za lé kos ér ték ben ad hat juk meg. Nul la az adott össze te võ ki kap cso lá sát je len ti,
100-nál ma xi má lis fes ték mennyi sé get ada gol ha tunk. Va la mennyi szín össze te võt ma xi mum ra ál lít va fe -
ke te, mind a négy ér té ket nul lá ra ál lít va fe hér színt ka punk.
• HSB:
– A HSB szín mo dell a szín tar to mányt a szí ne zet (Hue), a te lí tett ség (Saturation) és a fény erõ
(Brightness) kom po nen sek alap ján de fi ni ál ja. Az elsõ kom po nens ha tá roz za meg az alap ár nya la tot, ér -
té ke a szín kör ön való el he lyez ke dé sé nek megflelõen 0 és 360 fok kö zött ál lít ha tó. (Pél dá ul a nul la a
vö rös ár nya la tot, a 60 a sár gát, a 120 a zöl det, a 180 a ci ánt, a 240 a ké ket, a 300 a bí bort je lö li).
A te lí tett ség 0 és 100 szá za lék közt vál toz tat ha tó, ki sebb ér té kek nél tom pább, ma ga sabb ér ték nél tel -
tebb színt ka punk (pél dá ul egy vö rös ár nya lat te lí tett sé gét a vi lá gos pi ro son és ró zsa szí nen át egé szen a
fe hé rig csök kent het jük).
– A fény erõ szin tén 0 és 100 szá za lék közt ál lít ha tó, ki sebb ér ték nél élén kebb, ma ga sabb ér ték nél sö té -
tebb, ke vés bé fé nyes ár nya la tot ka punk (pél dá ul egy vö rös ár nya lat fébyerejét a bor dón és a sö tét bar -
nán át egé szen a fe ke té ig csök kent het jük).
• Lab (CIE Lab):
– A Commision Internationale de L’Eclairage (Nem zet kö zi Vi lá gí tás tech ni kai Bi zott ság) ál tal ki dol go -
zott, eszközfüggetlen szín rend szer. Az RGB és CMYK mo dell szí ne it is ma gá ban fog lal ja. A szí ne ket
há rom kom po nens alap ján de fi ni ál ja.
– A vi lá gos ság (Lightness) 0 és 100 szá za lék kö zött ál lít ha tó. Ki sebb ér té kek nél sö té tebb, ma ga sabb ér té -
kek nél vi lá go sabb színt ka punk. A má sik két pa ra mé ter rel a szín össze te võk ará nyát ad hat juk meg, az
(a) kom po nens sel a vö rös és a zöld, a (b) kom po nens sel a kék és a sár ga ará nyát.
• Di rekt szí nek (SPOT COLORS):
– Elõ re de fi ni ált spe ci á lis fes ték szí nek. Fes ték kol lek ci ók alap ján elõ re el ké szí tett ka ta ló gu sok ból, min ta -
köny vek bõl vá laszt ha tók ki az egyes szí nek és ár nya la tok. Ezért pon to san be azo no sít ha tók. A szín
vagy szín ár nya lat már a ter ve zés sza ka szá ban a nyom ta tás nak meg fe le lõ en lát ha tó. Leg is mer tebb a
PANTONE-skála.
5
– A nyom dai ki vi te le zés so rán a di rekt szí ne ket egy más után, kü lön szín ki vo na tok alap ján nyom ják. Di -
rekt szí nek al kal ma zá sá val ad ha tunk a nyo mat hoz más mó don nem rep ro du kál ha tó, pél dá ul fé mes
(arany, ezüst), vagy spe ci á lis ár nya la tú szí ne ket.
– A di rekt szí nek al kal ma zá sá val négszín nyo mott (full-color) ki ad vány ok ese té ben nö vek szik a nyom da -
költ ség, hi szen a négy alap szí nen kí vül újabb kü lön szín ki vo na tot (plusz film, plusz nyo mó le mez) je -
lent min den egyes al kal ma zott di rekt szín.
– A meg fe le lõ en ki vá lasz tott di rekt szín al kal ma zá sá val bi zo nyos ese tek ben csök kent he tõ a nyom da költ -
ség. Pél dá ul egy zöld szí nû nyom tat vány elõ ál lí tá sá hoz elég egyet len zöld ár nya la tú di rekt színt hasz -
nál ni, négy színnyo más nál vi szont leg alább két színt (a ké ket és a sár gát) kel le ne hasz nál nunk.
– A di rekt szí ne ket CMYK ská la szí nek ké (process colors) is át kon ver tál hat juk, azaz fel bont hat juk azo kat
a négy alap szín re (cián, bí bor, sár ga és fe ke te), és így is ki nyom tat hat juk, azon ban az ilyen mó don rep -
ro du kált ár nya la tok töb bé vagy ke vés bé el tér het nek a ka ta ló gus könyv ben sze rep lõ min ták tól.
SZÍNMÓ DOK
A szín mód be ha tá rol ja, hogy az adott ké pet, il let ve a szí ne it mi lyen mód sze rek kel és ha tá ro kon be lül szer keszt het -
jük. A szín mó dok a szín mo del le ken ala pul nak. A szín mód meg ha tá roz za, hogy a ké pen mi lyen jel le gû szí nek sze -
re pel het nek, il let ve meg szab ja a szín össze te võ ket. A szín mód meg vá lasz tá sa ha tás sal van a kép színcsatornáira,
illetve a kép fájlméretére is.
• RGB:
– kép er nyõs meg je le ní tés re
– weblapokra
– szá mí tó gé pes pre zen tá ci ók hoz való ké pek hez
Ez a szín mód az RGB szín mo del len ala pul. A há rom alap színt, il let ve há rom szín csa tor nát hasz nál a szí -
nek kép er nyõn való meg je le ní té sé hez. Alap eset ben csa tor nán ként 8, össze sen 24 bi ten tá rol hat juk a szín -
in for má ci ó kat.
Mi vel a kép szer kesz tés szá mí tó gé pen zaj lik, maga a kép pe dig a mo ni to ron lát ha tó a mun ka fo lya mat so -
rán, cél sze rû vé gig RGB-ben dol goz ni még ak kor is, ha a kép majd nyom dá ra ke rül. A mun ka fo lya mat vé -
gez té vel cél sze rû át ala kí ta ni CMYK szín rend szer be.
• CMYK:
– nyom dai vég fel hasz ná lás ra szánt ké pek nél
Ha a fel dol go zás ra ke rü lõ ké pet már ele ve CMYK szín rend szer ben kap juk, cél sze rû köz vet le nül eb ben a
szín mód ban el vé gez ni a szük sé ges mó do sí tá so kat, kü lö nö sen ak kor, ha a ké pen csak ki sebb mó do sí tá so -
kat kell vég re haj ta ni, pél dá ul mé re te zés, vá gás stb.)
• Lab Color:
– – Photo CD szer kesz té sé hez, ami kor a kép vi lá gos sá gát és szín ér té ke it egy más tól füg get le nül akar juk
vál toz tat ni
– – ha a ké pet kü lön bö zõ rend sze rek kö zött akar juk moz gat ni.
A Lab Color szín mód az RGB és a CMYK szín rend szert is ma gá ban fog lal ja. A Photoshop a Lab szín mo -
dellt hasz nál ja, ami kor az egyik szín mód ból egy má sik ba kon ver tál.
• Grayscale (Szür ke ár nya la tos)
6
Az ilyen ké pe ken össze sen 256 ár nya lat sze re pel het a fe hér tõl a kü lön bö zõ erõs sé gû szür ké ken át a fe ke té -
ig. Lát vány ban egy fe ke te-fe hér fény kép hez ha son lít. Ami kor egy szí nes ké pet szür ke ár nya la tos sá ala kí -
tunk a Photoshop a kép bõl el tá vo lít ja a szín in for má ci ó kat, s a kép pon tok fény ere jük alap ján ve szik fel a
szür ke ár nya la ta it.
• Bitmap (Bit kép):
Eb ben a szín mód ban csak két szín, a fe ke te és a fe hér sze re pel het. A köz tes rnyalatokat a fe ke te és a fe hér
kép pon tok min ták ba ren de zé sé vel ala kít ja ki a prog ram (a kép hez hasz nált me tó dust a szín mód vá lasz tá sa
után meg je le nõ pár be széd do boz ban ha tá roz hat juk meg). Ez a szín mód ered mé nye zi a leg ki sebb fájl mé re -
tet, hi szen az egyes kép pon tok tá ro lá sá hoz csu pán egy bit szük sé ges.
Eb ben a szín mód ban ke ve sebb esz köz áll ren del ke zé sünk re a kép szer kesz té sé hez, a szer kesz tést cél sze rû
szür ke ár nya la tos mód ban el vé gez ni, s csak a mun ka vé gez té vel át vál ta ni bit kép szín mód ba.
• Duotone (Dup lex):
Egy szür ke ár nya la tos kép hez a na gyobb tó nus mély ség el éré se ér de ké ben to váb bi fes té ket adunk. Az egyik
szín ál ta lá ban fe ke te, a töb bi szür ke, vagy más kö ze pe sen sö tét szín.
A fel hasz nált fes té kek szá má tól füg gõ en meg kü lön böz te tünk:
– Monotone (Egy szí nû): egy szí nû tin tá val szí ne zünk.
– Duotone (Dup lex): két szín nel szí ne zünk.
– Tritone (Há rom szí nû): há rom szín nel szí ne zünk.
– Quadtone (Négy szí nû): négy szín nel szí ne zünk.
A hasz nál ni kí vánt tí pust a szín mód vá lasz tá sa után meg je le nõ pár be széd do boz le nyit ha tó lis tá já ban vá -
laszt hat juk ki, a tin tá kat a szín me zõk re kat tint va egyen ként ad hat juk meg, a szí nek hez tar to zó gör bé ket a
szín me zõk re kat tint va egyen ként ad hat juk meg, a szí nek hez tar to zó gör bé ket a szín me zõk mel lett levõ kis
gra fi ko nok ra kat tint va mó do sít hat juk.
• Indexed Color (Színpa letta)
Leg fel jebb 256 színt tar tal maz hat. A prog ram egy szín táb lá zat alap ján azo no sít ja be a szí ne ket. Ha az ere -
de ti kép va la me lyik ár nya la ta nem sze re pel a táb lá zat ban, ak kor a prog ram a leg kö ze leb bi színt hasz nál ja
he lyet te, vagy a meg lé võ szí nek bõl ár nya lás sal hoz lét re ha son ló szín ha tást. A szí nek szá má nak csök ken -
té sé vel, il let ve a meg fe le lõ en ki vá lasz tott szín min ták al kal ma zá sá val kis fájl mé ret, s el fo gad ha tó színhség
ér he tõ el.
• Multichannel (Többcsatornás)
Min den szín csa tor na 256 szür ke ár nya la tot tar tal maz hat. Ami kor egy ké pet több csa tor nás sá ala kí tunk, a
Photoshop csa tor nán ként vég zi az át ala kí tást, pél dá ul egy CMYK kép ese té ben négy, egy RGB szín mó dú
kép nél há rom csa tor nás ké pet ka punk. Ha egy RGB, CMYK vagy egy Lab szín mó dú ké pen tö röl jük az
egyik ere de ti szín csa tor nát, a prog ram au to ma ti ku san több csa tor nás mód ra vált.
7
SZÍNMÉLYSÉG
A szín mély ség be ha tá rol ja, hogy egy kép kép pont jai (pi xe lei) mennyi szín in for má ci ót tar tal maz hat nak. Na gyobb
szín mély ség ese tén a kép pon tok több bit nyi in for má ci ót tá rol hat nak, ez ál tal több szín ár nya la tot képesek
megjeleníteni.
A na gyobb szín mély sé gû ké pek pon to sabb, ár nyal tabb szín áb rá zo lást tesz nek le he tõ vé, ugyan ak kor je len tõ sebb
tár he lyet igényelnek.
• 1 bi tes ké pek:
A Bitmap (Bit kép) szín mó dú ké pek szín mély sé ge egy bit. Ez azt je len ti, hogy a kép pon tok hoz csak egy bit
in for má ció, va gyis két le het sé ges szín ér ték tar toz hat (0 vagy 1), en nek meg fe le lõ en egy pi xel vagy fe hér
vagy fe ke te le het a ké pen.
• 8 bi tes ké pek:
– – a Grayscale (Szür ke ár nya la tos) ké pek
– – az RGB ké pek
– – a CMYK ké pek
– – a Lab ké pek
Ezek leg gyak rab ban csa tor nán ként 8 bit szín in for má ci ót tá rol nak. Az egyet len szín csa tor nát tar tal ma zó
Grayscale (Szür ke ár nya la tos) ké pek nél ez 28 = 256 ár nya lat meg je le ní té sét te szi le he tõ vé.
Több csa tor nás ké pek nél a szám hat vá nyo zó dik. Pél dá ul az RGB ké pek nél a csa tor nán ként 8 bit szín in for -
má ció a tel jes kép re vo nat ko zó an 28×3= 224 azaz 24 bi tes szín mély sé get ad, ami hoz zá ve tõ leg 16,7 mil lió
le het sé ges szín ér té ket ered mé nyez.
• 16 bi tes ké pek
– – Grayscale (Szür ke ár nya la tos)
– – Multichannel (Több csa tor nás)
– – RGB
– – CMYK
– – Lab
Tar tal maz hat nak 16 bit szín in for má ci ót is.
A Photoshopban csa tor nán ként 32 bi tes szín mély ség ben is dol goz ha tunk Grayscale (Szür ke ár nya la tos) és
RGB ké pek kel is.
A 16 bit/csa tor na szín mély sé gû ké pek szer kesz té sé hez a Photoshop csak nem va la mennyi esz kö ze és szín -
kor rek ci ós funk ci ó ja el ér he tõ, azon ban a szû rõk egy ré sze nem. 32 bit/csa tor na szín mély sé gû ké pek hez
ke ve sebb esz köz áll ren del ke zés re.
SZÍNKEZELÉS
Az em be ri szem ál tal fel fog ha tó szí nek tel jes szín kép ét (spekt ru mát) a kép fel dol go zá si-pub li ká lá si fo lya mat so rán
al kal ma zott esz kö zök nem tud ják ma ra dék ta la nul megjeleníteni, reprodukálni.
Min den esz köz egy rá jel lem zõ szín tér ben mû kö dik, a szí nek nek csak egy meg ha tá ro zott tar to má nyá val képes
dolgozni.
8
Pél dá ul
– a kép er nyõk a szí nek más tar to má nyát tud ják rep ro du kál ni mint a nyom ta tók
– azo nos tí pu son be lü li esz kö zök is je len tõ sen el té rõ szín tér rel ren del kez het nek
– egy bi zo nyos esz köz is né mi leg el té rõ szín tar to mányt pro du kál kü lön bö zõ fel té te lek mel lett (pél dá ul
ugyan az a mo ni tor más szín tér rel ren del ke zik neon vi lá gí tás nál és ter mé sze tes fény nél, vagy egy
nyom ta tó más szí ne ket tud vissza ad ni kü lön bö zõ gyárt má nyú tin ták és pa pí rok al kal ma zá sa kor)
A szín te rek kü lön bö zõ sé ge mi att ugyan azon szín ér té kek kel de fi ni ált szín ár nya lat ok meg je le né se töb bé-ke vés bé
el tér het mi köz ben a pub li ká ci ó kat az egyik esz köz rõl a má sik ra (pél dá ul monitorról nyomtatóra) viszünk át.
A le het sé ges el té ré sek mi ni mum ra való csök ken té se a szín ke ze lõ rend szer (Color Management System) fel ada ta.
Ez zel biz to sít ha tó a szín he lyes meg je le ní tés a tel jes mun ka fo lya mat so rán. Pél dá ul a szkenneléstõl a webes pub li -
ká lá sig, a di gi tá lis fényképezéstõl a nyomtatásig).
A SZÍNKEZELÕ RENDSZER MÛKÖ DÉSE
A szín ke ze lõ rend szer a szín ke ze lõ mo tor se gít sé gé vel a for rás esz köz (pl.: szken ner, mo ni tor) ún. ICC pro fil já nak
le írá sa alap ján a for rás esz köz, il let ve a pub li ká ció (a kép, fotó) szín tar to má nyá nak szí ne it egy eszközfüggetlen
(CIE Lab) szín tér ér té ke i nek fe lel te ti meg, majd a cél esz köz (pl.: nyom ta tó, film le vi lá gí tó, CTP) ICC pro fil ja
alap ján le ké pe zi eze ket az eszközfüggetlen szín tar to mány értékeket a cél eszköz tartományának színeire.
ICC pro fil: Egy adott esz köz vagy szab vány egye di szín ka rak te risz ti ká ját írja le, a Nem zet kö zi Szín Kon zor ci um
(International Color Consorcium) elõ írá sa i nak meg fe le lõ en.
A szín pro fi lok te le pí té se után újra kell in dí ta ni a Photoshopot.
Az esz kö zö ket ka lib rál ni kell (pl. Adobe Gam ma al kal ma zás sal, vagy spekt ro fo to mé ter rel).
UCR (‘Undercolor Removal’) szín vissza vé tel, olyan mód szer, ahol fe ke te tin tá val he lyet te sí tik a cián, bí bor és
sár ga szí ne ket, azo kon a te rü le te ken, ahol a há rom szí nes tin ta fedi egy mást.
Gamut va la mely esz köz zel vagy szín rend szer rel rep ro du kál ha tó szí nek mennyi sé ge.
GCR (Gray Component Replacement): A szür ke kom po nens he lyet te sí tés rö vi dí té se. Szín vissza vé te li el já rás,
amely a CMY szí nek bõl vissza vesz és fe ke té vel he lyet te sí ti
Black Ink Li mit: Fe ke te fes té ke zé si ha tá ra (80%)
Total Ink Li mit: Tel jes fes té ke zé si ha tár (300%)
9
1. ELSÕ LÉPÉSEK
Do ku men tum nyi tá sa és zá rá sa
A mun ka fe lü let
Egye bek
Súgó
2. FESTÉS
A Brush (Ecset)
Ecset pa let ta be ál lí tá sai
Ecset op ci ós sáv já nak be ál lí tá sai
Fes té si mó dok
Normal (Nor mál) mód nál az alap szí ne ket le cse rél het jük a fes tõ szín nel, va gyis a be fes tett te rü le ten a kép pon tok
ere de ti szí ne el tû nik, s fes tõ szín re vál to zik. Ez az alap ér tel me zett mód.
Bitmap (Bit kép) és In de xed Color (Szín pa let ta) szín mód nál a nor mál fes té si mód nak a Treshold (Határérték) mód
felel meg.
Dissolve (Szórt) mód nál az ecset vo nás men tén a fes tõ szín vé let len sze rû en szó ró dik szét. Nagy mé re tû lágy ecse -
tek nél és fes ték szó rók nál a leglátványosabb.
A Behind (Mögé) és a Clear (Tör lés) mód olyan ré te gen al kal maz ha tó, mely nél nincs be kap csol va a Lock
Transparent Pixels (Át lát szó Kép pon tok Rög zí té se) funk ció. Mögé mód nál a ré teg át lát szó te rü le te i re fest he tünk,
olyan ha tást kelt ve, mint ha az ere de ti kép mögé raj zol nánk. Tör lés mód ban az ere de ti szí ne ket törölhetjük,
átlátszóvá tehetjük.
A Darken (Sö té tí tés) mód csak ak kor al kal maz za a fes tõ színt, ha az sö té tebb, mint az alap szín. A fes tõ szín nél sö té -
tebb kép pon tok szí ne nem változik.
A Multiply (Szendvicspozitív) mód az alap színt és a fes tõ színt kom bi nál ja (szo roz za), ered mé nyül sö té tebb szí ne -
ket ka punk. Ha az alap- vagy a fes tõ szín fe ke te, az ered mény is az lesz. Fe hér rel fest ve az alap színei nem
változnak.
A Color Burn (Szín ége tés) mód az alap színt a fes tõ szín nek meg fe le lõ en sö té tí ti nö vel ve a kont rasz tot. Fe hér fes -
tõ szín nem okoz változást.
A Linear Burn (Li ne á ris Ége tés) mód a fes tõ szín nek meg fe le lõ en sö té tí ti az alap színt a fény erõ csök ken té sé vel.
Fe hér fes tõ szín nel az alap színei nem változnak.
Lighten (Vi lá go sí tás) mód ese tén a fes tõ színt csak ak kor al kal maz za a prog ram, ha az vi lá go sabb, mint az alap -
szín. A fes tõ szín nél vi lá go sabb pi xe lek nem módosulnak.
A Screen (Szend vics ne ga tív) mód az alap- és a fes tõ szín ne ga tív ját kom bi nál ja (szo roz za), mely vi lá go sabb szí ne -
ket ered mé nyez. Ha va la me lyik szín fe hér, ak kor ered mé nyül is fe hé ret ka punk. Fe ke te festõszín nem okoz
változást.
10
A Color Dodge (Szín fa kí tás) mód a fes tõ szín nek meg fe le lõ en vi lá go sít ja az alap színt, csök kent ve a kont rasz tot.
Fe ke te fes tõ szín nel nem történik változás.
A Linear Dodge (Li ne á ris Fa kí tás) mód a fes tõ szín nek meg fe le lõ en vi lá go sít ja az alap színt a fény erõ nö ve lé sé vel.
Fe ke te fes tõ szín nem mó do sít ja a képpontok eredeti színét.
Az Overlay (Át fe dés) mód az alap szí nek vi lá gos sá gát és sö tét sé gét fi gye lem be véve ke ve ri az ere de ti szí ne ket a
fes tõ szín nel. Vi lá gos fes tõ szí nek ese tén a Screen (Szend vics ne ga tív) mód hoz, sö té tebb fes tõ szí nek hasz ná la ta kor
a Multiply (Szendvicspozitív) módhoz hasonló eredményt kapunk.
Soft Light (Lágy Fény) mód al kal ma zá sa kor olyan ha tást ér he tünk el, mint ha a ké pet szórt fénnyel vi lá gí ta nánk
meg. 50%-os szür ké nél vi lá go sabb fes tõ szín hasz ná la ta kor vi lá go sít hat juk, fa kít hat juk az ere de ti szí ne ket,
50%-os szür ké nél sö té tebb fes tõ szín nél pe dig sö té tít het jük azo kat, a szín ége tés hez ha son ló an. Az ere de ti kép szí -
nei fe ke te és fe hér festõszín alkalmazásakor is megjelennek az eredményszínben.
A Hard Light (Erõs Fény) mód dal olyan ha tást ér he tünk el, mint ha a ké pet ref lek tor ral, irá nyí tott spotlámpával vi -
lá gí ta nánk meg. 50%-os szür ké nél vi lá go sabb fes tõ szín nel vi lá go sít hat juk az ere de ti szí ne ket, a Screen (Szend -
vics ne ga tív) mód hoz ha son ló an, ez zel csúcs fé nye ket ad ha tunk a kép hez. 50%-os szür ké nél sö té tebb fes tõ szín nel
pe dig sö té tít het jük az alap szí ne it, akár csak a a Multiply (Szendvicspozitív) mód nál, se gít sé gé vel ár nyé ko kat ad -
ha tunk a kép hez. Fe ke te és fehér festõszín alkalmazása fekete, illetve fehér színt eredményez.
Vivid Light (Ra gyo gó Fény) mód ban 50%-os szür ké nél vi lá go sabb szín nel fest ve a Color Dodge (Szín fa kí tás)
mód hoz ha son ló an vi lá go sít hat juk, fa kít hat juk az ere de ti szí ne ket, csök kent ve a kont rasz tot. Sö té tebb fes tõ szín nél
a Color Burn (Szín ége tés) mód hoz ha son ló an sö té tít het jük az alapszínt, növelve a kontrasztot.
Linear Light (Li ne á ris Vi lá go sí tás) mód ban 50%-os szür ké nél vi lá go sabb szín nel fest ve a Linear Dodge (Li ne á ris
Fa kí tás mód hoz ha son ló an vi lá go sít hat juk, fa kít hat juk az ere de ti szí ne ket, nö vel ve a fény erõt. Sö té tebb fes tõ szín -
nél a Linear Burn (Li ne á ris Ége tés) mód hoz ha son ló an sötétíthetjük az alapszínt, csökkentve a fényerõt.
A Pin Light (Tû fény) mód se gít sé gé vel olyan ha tást ér he tünk el, mint ha a ké pet meg vi lá gí ta nánk, az ere de ti szí ne -
ket vi lá go sít hat juk vagy sö té tít het jük. 50%-os szür ké vel festveaz alap szí nek nem vál toz nak. Fe ke te és fe hér fes tõ -
szín al kal ma zá sa fe ke te, illetve fehér színeket eredményez.
A Hard Mix (Ke mény Ke ve rés) mód leg in kább ak kor hasz nál ha tó, ha az ere de ti ké pen kü lön le ges szín ha tást sze -
ret nénk kialakítani.
A Difference (Kü lönb ség) mód ki von ja a fes tõ színt az alap szín bõl, vagy for dít va, at tól füg gõ en, hogy me lyik
fény erõ ér té ke na gyobb. Fe hér fes tõ szín in ver zé re vált ja az alap szí ne it, fe ke té vel festés nem okoz változást.
Az Exclusion (Ki vé tel) mód az elõ zõ höz ha son ló, de ke vés bé kont rasz tos. Fe hér fes tõ szín in ver zé re vált ja az alap
szí ne it, fe ke té vel fes tés nem okoz változást.
Hue (szí ne zet) mód nál az ered mé nyül ka pott szín meg tart ja az alap fény erõs ség ét és te lí tett sé gét, s fel ve szi a fes -
tõ szín színezetét.
Saturation (Te lí tett ség) mód ese tén az ered mény szín meg tart ja az alap szín fény erõs ség ét és szí ne ze tét, s fel ve szi a
fes tõ szín te lí tett sé gét. Nul la te lí tett sé gû (szür ke, fe ke te vagy fe hér) te rü let re fes tés nem okoz vál to zást, nul la te lí -
tett sé gû szín nel fest ve pe dig szür ke ár nya la tos sá alakíthatjuk az eredeti képet.
Color (Szín) mód nál az ered mé nyül ka pott szín meg tart ja az alap fény erõs ség ét, s fel ve szi a fes tõ szín te lí tett sé gét
és szí ne ze tét. Meg õr zi az ere de ti kép fény-ár nyék vi szo nya it, szür ke szint je it, mi köz ben a szín ár nya la to kat tet szés
sze rint vál toz tat hat juk. Jól hasz nál ha tó mo nok róm ké pek színezésére, vagy színes képek átszínezéséhez.
11
A Luminosity (Fény erõs ség) mód az elõ zõ mód for dí tott ja. Meg tart ja az alap szín szí ne ze tét és te lí tett sé gét, s fel -
ve szi a fes tõ szín fényerõsségét.
Brushes (Ecse tek) pa let ta
A Pencil (Ce ru za)
3 VISSZAVONÁS, ELÕZMÉNYEK, RADÍROK
Vissza vo nás és is mét lés
A History pa let ta
Pil la nat ké pek (Create New Snapshot)
Ál la po tok men té se (Create New Document from current state)
History Brush (Elõz mény ecset)
Art History (Mû vé szi elõz mény ecset)
Eraser (Ra dír)
Magic Eraser (Bû vös ra dír)
Background Eraser (Hát tér ra dír)
4 RÉTEGEK
Ré te gek lét re ho zá sa
Ré te gek ak ti vá lá sa, ki je lö lé se
Ré teg má so lá sa
Ré te gek ren de zé se
Ré teg lát ha tó sá ga és zá ro lá sa
Ré te gek tör lé se
Ré te gek össze kap cso lá sa
Ré te gek iga zí tá sa és el osz tá sa
Ré te gek egye sí té se és össze ol vasz tá sa
12
Ré te gek ke ve ré se
Ré teg ef fek tu sok és ré teg stí lu sok
Ré teg sze dõk (Layer Comps)
5. NAGYÍTÁS, NAVIGÁLÁS, KÉPERNYÕMÓD
Na gyí tás
Na vi gá lás
A Navigator (Navigator) pa let ta
Kép er nyõ mó dok
6. VONALZÓ, RÁCS, SEGÉDVONAL
Vo nal zók
Se géd rács
Se géd vo nal
Sze lek tív se géd vo nal
Snap (Iga zí tás)
7. ALAKÍTÁS
Át he lye zés, po zí ci o ná lás
Ala kí tás pa rancs ra
Ala kí tás egér rel
Sza bad ala kí tás
Ala kí tás az op ci ók sáv ról
Tel jes kép transz for má lá sa
8. KÉP MÉRETEZÉSE
Canvas Size (Rajz vá szon mé re te)
13
Crop (Vágó) esz köz
Crop (Vá gás) pa rancs
Trim (Kö rül vá gás)
Ima ge Size (Kép mé ret)
Resample Ima ge (Kép Új ra szá mí tá sa)
Nearest Neighbor (Át la go ló)
leg gyor sabb, de ke vés bé pon tos ered ményt ad, leg in kább si mí tás nél kü li vo na las il luszt rá ci ók hoz al kal maz ha tó,
megtartja az éleket.
Bilinear (Ket tõs Li ne á ris)
kö ze pes mi nõ sé get ad.
Bicubic (Ket tõs Kö bös)
ki csit las sabb, de a leg pon to sabb mód szer, lágy tó nus át me ne te ket ered mé nyez, ez az alap ér tel me zett beállítás.
Bicubic Smoother (Kö bös Si mább)
kép mé ret nö ve lé se kor meg fe le lõ.
Bicubic Sharper (Kö bös Éle sebb)
ál ta lá ban kép mé ret csök ken té se kor al kal maz ha tó, job ban meg tart ja a részleteket
Constrain Proportions (Mé ret arány Meg tar tá sa) Meg õr zi a kép ere de ti ol dal ará nya it. A Scale Styles (Stí lu sok Mé -
re te zé se) el len õr zõ do bozt be kap csol va a ré te gek hez ren delt stí lu sok méretezését engedélyezhetjük.
9. KIVÁLASZTÁS ÉS MASZKOK
Ki je lö lõ esz kö zök hasz ná la ta
Ki je lö lés mó do sí tá sa a Select (Ki je lö lés) menübõl
Ki vá lasz tás ki vá gá sa, má so lá sa és be il lesz té se
Masz kok hasz ná la ta
Szer kesz tés gyors maszk mód ban
Ré te gek hez kap cso ló dó masz kok
Vá gó maszk (Clipping Mask)
10. GÖRBÉK ÉS ALAKZATOK
14
Egy kis el mé let: A Paths (Gör bék) pa let ta
Gör be kijelölõkeretbõl
Gör be ki töl té se és kör vo na la zá sa
Gör be mó do sí tá sa, szer kesz té se
Gör bék raj zo lá sa a Toll esz kö zök kel
Alak za tok
11. SZÖVEG
Szö veg lét re ho zá sa
Szö veg jel lem zõk be ál lí tá sa
Gör bé re írt szö veg
12. SZÍNVÁLASZTÁS
Szín vá lasz tás pa let ták ról
Az Eyedropper (Pi pet ta) esz köz
13. KITÖLTÉSEK, MINTÁK, SZÍNÁTMENETEK, KÖRVONALAZÁS
Paint Bucket (Fes té kes vö dör)
Ki töl tés pa rancs ra
Gradient (Szín át me net)
Ki töl tés ré te gek
Kör vo na la zás
14. RETUSÁLÓ ESZKÖZÖK
Bé lyeg zõ klónozása (Clone Stamp)
Min ta bé lyeg zõ (Pattern Stamp)
Ja ví tó ecset (Healing Brush)
15
Folt (Patch) esz köz
He lyi ja ví tó ecset (Spot Healing Brush)
Szín cse re (Color Replacement) esz köz
Red Eye (Vörösszem) esz köz
Szi vacs (Sponge)
Fa kí tó (Dodge) és Szín ége tõ (Burn)
Életlenítés (Blur) és Éle sí tés (Sharpen)
Ma sza to ló (Smudge)
15. KORREKCIÓK
Levels (Szin tek)
Au to ma ti kus kor rek ci ók
Curves (Gra dá ci ós gör bék)
Color Balance (Szín egyen súly)
Brightness/Contrast (Fény erõ/Kont raszt)
Hue/Saturation (Szynezet/Te lí tett ség)
Desaturate (Szín te le ní tés)
Match Color (Szín egyez te té se)
Replace Color (Szín cse re)
Selective Color (Sze lek tív Szín)
Channel Mi xer (Csa tor na ke ve rõ)
Gradient Map (Szín át me net tér kép)
Photo Fil ter (Fény kép szû rõ)
Shadow/Highlight (Ár nyé kos/Vi lá gos ré szek)
Exposure (Ex po zí ció)
Invert (Ne ga tív)
Equalize (Ki egyen lí tés)
16
Treshold (Ha tár ér ték)
Posterize (Ke mé nyí tés)
Variations (Vál to za tok)
Kor rek ci ós ré te gek
16. SZÛRÕK
Artistic (Mû vé sze ti) szû rõk
Blur (Életlenítõ) szû rõk
Brush Strokes (Ecset vo nás ok) szû rõk
Distort (Tor zí tás) szû rõk
Noise (Zaj) szû rõk
Pixelate (Kép pon to sí tás) szû rõk
Render (Renderelési) szû rõk
Sharpen (Éle sí tés) szû rõk
Sketch (Raj zolt) szû rõk
Stylize (Sti li zált) szû rõk
Texture (Fe lü let) szû rõk
Video (Kép) szû rõk
Other (Egyéb) szû rõk
Digimarc
17. MENTÉS, MEGNYITÁS, NYOMTATÁS
Men tés
Meg nyi tás
Nyom ta tás
18. WEBRE KÉSZEN
17
Ké pek op ti ma li zá lá sa
Web fo tó ga lé ria
Actions (Mû ve le tek)
18

A homorú tükör az optikai tengellyel párhuzamos fénynyalábot összegyűjti.

A domború tükör az optikai tengellyel párhuzamos fénynyalábot szétszórja.

Homorú tükör nevezetes sugármenetei:

1. Az optikai tengellyel párhuzamos fénysugár a visszaverődés után áthalad a fókuszponton.

2. A fókuszponton keresztül érkező fénysugár az optikai tengellyel párhuzamosan verődik vissza (fénysugármenetek megfordíthatósága).

3. Az optikai középpontba érkező fénysugár úgy verődik vissza, hogy az optikai tengellyel bezárt szöge ugyanakkora, mint a beeső fénysugárnak.

4. A tükör görbületi középpontja (G) felől érkező fénysugár önmagában verődik vissza.

1. A tárgy a geometriai középponton kívül van

2. A tárgy a geometriai középpontban –kép valódi, fordított állású,megegyező nagyságú

3. A tárgy a fókusz és a geometriai középpont között helyezkedik el Kép: valódi,fordított állású, nagyított

4. A tárgy a fókuszpontban van---nem keletkezik kép.

5. A tárgy az optikai és a fókuszpont között van--Kép: látszólagos, egyező állású, nagyított

Domború tükör nevezetes sugármenetei 1. Optikai tengellyel párhuzamos fénysugár úgy verődik vissza, mintha a látszólagos fókuszból (F) indult volna ki.

2. A látszólagos fókusz irányába (F) haladó fénysugár az optikai tengellyel párhuzamosan verődik vissza.

3. Az optikai középpontba (O) eső fénysugár úgy verődik vissza, hogy az optikai tengellyel bezárt szöge ugyanakkora, mint a beeső fénysugárnak.

4. A tükör görbületi középpontja (G) felé induló fénysugár önmagába verődik vissza.

A domború tükör képalkotása

A keletkezett kép mindig:  egyenes állású, kicsinyített, látszólagos, kép a tükör mögött.

A domború lencse…:

A párhuzamos nyaláb a domború lencsén való áthaladás után összetartó nyaláb lesz, ezért nevezik a domború lencsét gyűjtőlencsének.

A homorú lencse

A párhuzamos nyaláb a homorú lencsén való áthaladás után széttartó nyaláb lesz, ezért a homorú lencsét szórólencsének nevezik.

1. Az optikai tengellyel párhuzamosan beeső fénysugár gyűjtőlencse esetén

A megtört fénysugár a fókuszponton halad keresztül.

2. A fókuszponton át beeső fénysugár gyűjtőlencse esetén

A megtört fénysugár az optikai tengellyel párhuzamosan halad tovább.

3. Az optikai középponton át beeső fénysugár gyűjtőlencse esetén

A fénysugár irányváltoztatás nélkül halad át a lencsén.

A gyűjtőlencse képalkotása a fókusztávolságon belüli tárgyról

A keletkezett kép: egyenes állású, nagyított, látszólagos

A gyűjtőlencse képalkotása a fókuszpontban elhelyezett tárgyról

A megtört sugarak és azok meghosszabbításai sem találkoznak, ezért a fókuszpontban elhelyezett  tárgyról nem keletkezik kép.

A gyűjtőlencse képalkotása az egyszeres és kétszeres fókusztávolság között levő tárgyról

A keletkezett kép:  fordított, nagyított, valódi

A gyűjtőlencse képalkotása a kétszeres fókusztávolságban elhelyezett tárgyról

A keletkezett kép:  fordított állású, azonos nagyságú, valódi

A gyűjtőlencse képalkotása a kétszeres fókusztávolságon kívül elhelyezett tárgyról

A keletkezett kép:  fordított állású, kicsinyített, valódi.

A szórólencse képalkotása

A keletkezett kép mindig: egyenes állású kicsinyített látszólagos

Az emberi szem képalkotása:

A tárgynak a szemlencse kétszeres fókusztávolságán kívül kell lenni, mert ekkor keletkezik kicsinyített, valódi kép. A túl közeli tárgyakat ezért nem láthatjuk élesen.

A fényképezőgép képalkotása

A filmet a lencse kétszeres fókusztávolságán kívülre kell tenni, mert ekkor keletkezik kicsinyített, valódi kép. A túl közeli tárgyakról nem lehet éles képet készíteni

Lassan elviselhető!